Egyenesen a postaládába az e-mail marketinggel - vagy mégsem?
Az, hogy egy e-mail marketingkampány sikeres-e, nem csak a tartalmától és a benne kínált tartalomtól függ. Ha azonban a levél nem jut el a címzetthez, a legszebb tartalom semmit sem ér. Végül is a címzett csak akkor válhat ügyféllé, ha egyáltalán megkapja az ajánlatot. De itt jön a képbe a spamvédelem: Az elküldött e-maileknek csak egy része kerül a címzett postaládájába.
Hogyan működik a teszt?
Ha a küldeményt a feladó szolgáltató vagy az e-mail marketinges küldi útnak, az nem közvetlenül a címzetthez érkezik, hanem először több állomáson kell áthaladnia. Csak akkor jut el a címzett postaládájába, ha a küldemény sikeresen átment az összes ellenőrzésen. Azonban minden egyes szolgáltató, például a gmx, a gmail vagy a web.de, a saját kritériumai szerint szűr, így a pontos folyamat minden alkalommal más és más. Alapvetően minden küldeményt ellenőriznek a szerveroldalon és a kliensoldalon is. A következő ellenőrzési módszerek használatosak:
A feladó hitelesítése és fehér lista
Első lépésben a feladót különböző rendszerekkel, például a Sender ID, a Domainkeys Identified Mail (DKIM) vagy a Sender Policy Framework (SPF) segítségével hitelesítik, amelyekkel a visszapattanó cím tartományát és a (küldő) levelezőszerverét is elemzik. Az azonosítás után a rendszer ellenőrzi, hogy a feladó szerepel-e egy megbízható fehérlistán, és így előnyben részesül-e. Az e-mail szolgáltatók gyakran használják erre a célra az olyan nyilvános fehérlistákat, mint a Certified Senders Alliance (CSA), a TrustedDialog és a Return Path. Ha egy feladó fel akar kerülni egy nyilvános fehér listára, akkor a hitelességén kívül a legjobb gyakorlatokat is közzé kell tennie. Vannak azonban olyan szolgáltatók, amelyek nem működnek fehér listákkal, mint például a Yahoo, az AOL vagy a Hotmail. Ezekkel a címzett maga is rákattinthat a spam gombra. Ez az információ közvetlenül a feladóhoz jut el a visszacsatolási körön keresztül, és biztosítja, hogy a címzett nem kap további nem kívánt leveleket.
Fekete lista
A kiszolgáló és az ügyféloldalon egyaránt használható feketelisták a nem kívánt levelek szűrésére szolgálnak. Egy ilyen feketelista a megbízhatatlannak minősített szerverek címeit tartalmazza. Ha egy ilyen szerverről érkezik egy levél, azt kiválogatják és visszautasítják. A nyilvános feketelisták mellett szinte minden levélszolgáltató saját feketelistát is vezet. Ha saját domainje vagy IP címe megjelenik egy ilyen feketelistán, gyorsan kell cselekednie. A legtöbb esetben a bejegyzés indoklással vagy díjfizetéssel törölhető.
A jó hírnév
Akár kézbesített, akár Spam azonosított függ a feladó hírnevétől. Ezt a "Sender Score" segítségével határozzák meg, amely a kommunikáció minőségének mutatójaként szolgál, és többek között a kézbesítés valószínűségét értékeli. A 0-tól 100-ig terjedő skálán a hírnevet elsősorban aszerint értékelik, hogy hány címzett minősítette már ezeket a leveleket spamnek. Ha egy e-mail cím nem érhető el, az szintén negatívan befolyásolja a hírnevet. Ha egy feladó egy úgynevezett spamcsapdába küld levelet (ezek olyan speciális e-mail címek, amelyek a spam levelek csapdájaként szolgálnak), a feladó pontszáma is csökken. Ha ez az érték meglehetősen alacsony, előfordulhat, hogy a postai küldeményt nem kézbesítik. Például a 80 pontnál magasabb feladói pontszám biztosítja, hogy a küldeményeket a címzettek legalább 85 százalékának kézbesítik. Ezenkívül a hírnév meghatározásához greylisting és throttling is használatos. A fojtás arra szolgál, hogy korlátozza az egyetlen feladó által naponta vagy bármely más meghatározott időszakban küldött e-mailek számát. A határérték túllépése esetén megnő a kockázata annak, hogy a feladó spamküldőnek minősül. A küldemény tartalma is szerepet játszhat a kézbesíthetőségben. Ha a szerveroldali ellenőrzések pozitívak, a levél kézbesítve van, és az ügyfél lekérheti.
