A dark web magas szintű anonimitása, amely a hagyományos szervereken keresztül elérhető és felhőalapú tárhely működik, de csak a Kapu megvalósítható, megvédi a diktatúrákban élő embereket az üldöztetéstől és a cenzúrától. Ugyanakkor a dark webet bűnözők is használják, például kábítószer- és fegyverkereskedelemre, valamint gyermekpornográfia cseréjére.
A Virginia Tech tanulmánya, amelyet a Journal PNAS most azt vizsgálta, hogy a sötét web melyik felhasználási módja dominál.
A Tor hálózat őrző csomópontjai működtek
Az adatforgalom elemzéséhez a kutatók 2018 decemberétől 2019 augusztusáig a Tor-hálózat őrcsomópontjainak (belépési csomópontok) egy százalékát üzemeltették. Ez lehetővé tette számukra annak rögzítését, hogy a hálózatot csak anonim internethasználatra használták-e, vagy pedig hagymás/rejtett szolgáltatások (rejtett oldalak) is elérhetők voltak rajta keresztül.
Az Onion hálózat anonimitásának köszönhetően a tudósok nem tudták nyomon követni, hogy a Tor felhasználók milyen tartalmakra kerestek a sötét weben és az internet "normál" részén. Továbbá IP-címek a felhasználók adatait csak részben tárolták annak érdekében, hogy azonosítani lehessen az országot, ahonnan az adott kérés érkezett.
Alig használt sötét webes tartalom
A tanulmány adataiból extrapolálva az derül ki, hogy naponta körülbelül két-két és 2,5 millió ember használja a Tor-hálózatot. Ezek nagy része csak arra használja a Tor-t, hogy névtelenül hozzáférjen a normál internethez, de nem fér hozzá a sötét webes tartalmakhoz.
A tanulmány tehát megcáfolja azt a gyakori feltételezést, hogy a Tor-hálózatot elsősorban bűnözők használják.
A Tor használata a kormányformától függ
Az elemzés azt is mutatja, hogy a Tor-használat típusa jelentősen eltér az egyes államok között. A politikailag nem szabad államokban élők gyakrabban használják a Tor-t, hogy névtelenül hozzáférjenek a normál internethez. Algériában, Oroszországban, Kínában és más, állami cenzúrával rendelkező országokban a dark webes hozzáférés aránya mindössze 4,8 százalék. Ezzel szemben a liberális rendszerrel és szólásszabadsággal rendelkező országokban az összes Tor-hozzáférés 7,8 százaléka sötét webes tartalomra irányul.
Tanulmány bizonyítja a sötét web etikai-jogi dilemmáját
A kutatók szerint a tanulmány megerősíti a sötét web etikai-jogi dilemmáit. Ezért egy társadalomban meg kell vitatni, hogy a bűnözésből eredő hátrányok felülmúlják-e, és ha igen, milyen mértékben, az anonim internethasználat előnyeit. Ez azért különösen problematikus, mert a költség-haszon számításba más, jelentősen eltérő politikai feltételekkel rendelkező országokat is be kell vonni.
Egyes országok, köztük Németország, most különleges törvényeket terveznek a sötét web bűnös használatára válaszul, különösen a Küzdelem a bűnözéssel foglalkozó piacterek ellen segíteni fog. Németország azonban nem akarja teljesen betiltani a Tor-hálózathoz való hozzáférést.