Egyenesen a postaládába az e-mail marketinggel - vagy mégsem?
Az, hogy egy e-mail marketingkampány sikeres-e, nem csak a tartalmától és a benne kínált tartalomtól függ. Ha azonban a levél nem jut el a címzetthez, a legszebb tartalom semmit sem ér. Végül is a címzett csak akkor válhat ügyféllé, ha egyáltalán megkapja az ajánlatot. De itt jön a képbe a spamvédelem: Az elküldött e-maileknek csak egy része kerül a címzett postaládájába.
Hogyan működik a teszt?
Wird das Mailing vom Versanddienstleister oder vom E-Mail-Marketer auf die Reise geschickt, kommt es nicht direkt beim Empfänger an, sondern muss erst etliche Stationen durchlaufen. Nur dann, wenn das Mailing sämtliche Prüfungen erfolgreich bestanden hat, kommt es beim Empfänger ins Postfach. Allerdings filtert jeder Provider, wie beispielsweise gmx, gmail oder web.com nach jeweils eigenen Kriterien, so dass der genaue Prozess jedesmal etwas anders abläuft. Grundsätzlich durchläuft jedes Mailing sowohl Prüfungen auf der Server-, als auch auf der Clientseite. Dabei kommen folgende Prüfmethoden zum Einsatz:
A feladó hitelesítése és fehér lista
In einem ersten Schritt wird der Absender mit unterschiedlichen Systemen authentifiziert, wie beispielsweise Sender ID, Domainkeys Identified Mail (DKIM) oder Sender Policy Framework (SPF), mit denen die Domain der Bounce-Adresse ebenso analysiert wird, wie der (absendende) Mailserver. Nach der Identifizierung wird geprüft, ob der Absender auf einer vertrauenswürdigen Whitelist steht und somit eine bevorzugte Behandlung erfährt. Öffentliche Whitelists, wie Certified Senders Alliance (CSA), TrustedDialog und Return Path werden dafür gerne von den E-Mail-Anbietern genutzt. Möchte ein Versender in eine öffentliche Whitelist aufgenommen werden, muss er neben seiner Authentizität auch Best-Practice-Beispiele offenlegen. Es gibt allerdings Provider, die nicht mit Whitelists arbeiten, wie beispielsweise Yahoo, AOL oder Hotmail. Bei diesen kann der Empfänger selbst auf den Spam-Button klicken. Diese Information erreicht den Absender direkt per Feedback-Loop-Mail und sorgt dafür, dass der Empfänger keine weitere unerwünschte Post bekommt.
Fekete lista
A kiszolgáló és az ügyféloldalon egyaránt használható feketelisták a nem kívánt levelek szűrésére szolgálnak. Egy ilyen feketelista a megbízhatatlannak minősített szerverek címeit tartalmazza. Ha egy ilyen szerverről érkezik egy levél, azt kiválogatják és visszautasítják. A nyilvános feketelisták mellett szinte minden levélszolgáltató saját feketelistát is vezet. Ha saját domainje vagy IP címe megjelenik egy ilyen feketelistán, gyorsan kell cselekednie. A legtöbb esetben a bejegyzés indoklással vagy díjfizetéssel törölhető.
A jó hírnév
Akár kézbesített, akár Spam azonosított függ a feladó hírnevétől. Ezt a "Sender Score" segítségével határozzák meg, amely a kommunikáció minőségének mutatójaként szolgál, és többek között a kézbesítés valószínűségét értékeli. A 0-tól 100-ig terjedő skálán a hírnevet elsősorban aszerint értékelik, hogy hány címzett minősítette már ezeket a leveleket spamnek. Ha egy e-mail cím nem érhető el, az szintén negatívan befolyásolja a hírnevet. Ha egy feladó egy úgynevezett spamcsapdába küld levelet (ezek olyan speciális e-mail címek, amelyek a spam levelek csapdájaként szolgálnak), a feladó pontszáma is csökken. Ha ez az érték meglehetősen alacsony, előfordulhat, hogy a postai küldeményt nem kézbesítik. Például a 80 pontnál magasabb feladói pontszám biztosítja, hogy a küldeményeket a címzettek legalább 85 százalékának kézbesítik. Ezenkívül a hírnév meghatározásához greylisting és throttling is használatos. A fojtás arra szolgál, hogy korlátozza az egyetlen feladó által naponta vagy bármely más meghatározott időszakban küldött e-mailek számát. A határérték túllépése esetén megnő a kockázata annak, hogy a feladó spamküldőnek minősül. A küldemény tartalma is szerepet játszhat a kézbesíthetőségben. Ha a szerveroldali ellenőrzések pozitívak, a levél kézbesítve van, és az ügyfél lekérheti.
