A HTML a legszélesebb körben használt jelölőnyelv az interneten. Az internetes oldalak tartalmukat HTML formájában továbbítják a böngészőnek, amely beolvassa és végrehajtja a szintaxist. Ezen kívül a HTML tartalmaz információt a stílusra, a formázásra vagy a Keresőmotor optimalizálás (SEO).

Miért HTML?

A HTML (Hypertext Markup Language) egy úgynevezett jelölőnyelv, amely meghatározza a digitális dokumentumok tartalmát és formáját. A HTML mellett léteznek más jelölőnyelvek is, mint például az XML vagy az Ajax. A jelölőnyelveket folyamatosan fejlesztik és újabb verziókra frissítik. 1992-ben jelent meg az első HTML-verzió, miután a jelölőnyelvet már három évvel korábban javasolták.

Az internet használata során számos különböző kimeneti eszközt használunk: a képernyők nem egységes méretűek, és a böngészőablak nagyítható vagy kicsinyíthető. Mindazonáltal egy internetes oldalnak mindig úgy kell megjelenítenie a tartalmat, hogy az könnyen felismerhető legyen. Emiatt nincs értelme az egyes oldalelemek abszolút rögzítésének. Ebben az összefüggésben a HTML fontos szerepet játszik a szövegek formázásában vagy a kép- és videofájlok elrendezésében egy internetes oldalon.

Általánosabban szólva, a HTML közvetít az adott weboldal és a böngésző között. A nyelv karaktereket, speciális karaktereket, formázást, linkeket, metaadatokat és még sok mást tartalmaz. A metaadatok olyan HTML-összetevők, amelyeket a böngésző normál nézetében nem lát. Mindazonáltal ezek elengedhetetlenek a működéshez. Weboldal hasznosak, és hozzájárulnak például a keresőoptimalizáláshoz.

Az alapszerkezet: HTML zárójelek

A HTML (mint sok más jelölő- és programozási nyelv) zárójeleket használ a szintaxis strukturálására. A HTML zárójelek ugyanazt az elvet követik, mint az előző mondatban szereplő zárójelek: a nyitó zárójel az egység kezdetét, míg a záró zárójel a végét jelöli. A normál írásjelekkel ellentétben a HTML zárójelek meghatározzák, hogy pontosan mi történik a köztük lévő szöveggel.

Ha például egy szövegrészt alá akarsz húzni, használd a "Text" szintaxist (szóközök nélkül a szögletes zárójelben). Ha ez a szintaxis egy weboldalon található, a böngésző el tudja olvasni, és automatikusan aláhúzott szóvá alakítja.

A HTML azonban nem csak a weboldalon belüli szöveg formázására szolgál. Ehelyett a HTML a teljes dokumentumot szervezi.

HTML dokumentumok fejléce és törzse

A virtuális dokumentum kezdetben meghatározza a böngésző számára, hogy milyen jelölőnyelvet használ. A HTML5-ben ez először a "" specifikációval, majd a "" zárójellel történik (itt is és minden további HTML specifikációnál: a szögletes zárójelek közötti szóközök nélkül). A "" egy olyan zárójel, amely csak a dokumentum legvégén nyílik és záródik. Fontos a megfelelő dokumentumtípus-meghatározás megadása. A HTML5 előtti verziók a "" helyett bővebb definíciót használnak.

Ezt követi a dokumentum fejléce a "" szintaxissal. A HTML fejlécbe tartoznak a metaadatok, az oldal címe, a szkriptek és egyéb építőelemek. Csak a cím összes meghatározása után a HTML fejléc zárójelét a "" zárja le.

Csak ezután írja meg a HTML testet, amelyet a "" jelöléssel jelöl. A dokumentum fő része a weboldal fő részét képezi. Helyet biztosít a szövegnek, Képek, videofájlok és egyéb elemek. Miután az összes kívánt tartalmat beillesztettük a szintaxisba, zárjuk le a HTML-szöveget a "" zárójellel.

A digitális dokumentum végét a "" szintaxis képezi, amely a HTML-szöveg végét jelzi.

Közös HTML elemek

(A szintaxis minden esetben szóközök nélkül a szögletes zárójelek között VAGY szóközök nélkül az "&" után!)

- Cím: .
- félkövér szöveg: szöveg vagy szöveg
- Dőlt betűs szöveg: szöveg vagy szöveg.
- aláhúzott szöveg: szöveg
- Link: Link leírása
- Címsor 1. sorrend:

címsor

- Címsor 2. rend: alárendelt címsor
- bekezdés:

Ez a szöveg kitölti az egész bekezdést.

Ez a második bekezdés.

- At jel (@): & #64; vagy & commat;
- Jobbra nyíl: & #8594; vagy & rarr;
- Bal nyíl: & #8592; vagy & larr;
- Nyíl felfelé: & #8593; vagy & uarr;
- Lefelé nyíl: & #8595; vagy & darr
- Szív szimbólum: & #9829; vagy & szívek;