A Ruby egy objektumorientált programozási nyelv, amely 1995-ben jelent meg, és 2000 óta rendelkezik angol nyelvű dokumentációval. A programozás úgynevezett Duck Typingje szerint egy objektum metódusai vannak előtérben. Más programozási nyelvekhez képest a Rubyban az objektum osztálya alárendelt szerepet játszik.
A Ruby első lépései az informatika világában
A Ruby programozási nyelv 1995-ben jelent meg, és Yukihiro Matsumoto informatikus fejlesztette ki 1993-tól. A Ruby független az operációs rendszertől (platformfüggetlen), de eredetileg kizárólag japán nyelven létezett.
Japánban a programozási nyelv nagy népszerűségnek örvendett, és számos versenytársával szemben győzedelmeskedett. Idővel olyan implementációk jelentek meg, mint a JRuby, a Rubinius és a CRuby (YARV), amelyek közül a CRuby a legelterjedtebb - de használata a nyelvi korlátok miatt eleinte nem terjedt el Európában. Csak öt évvel a Ruby megjelenése után találtak érdeklődő felhasználókat Japánon kívül, amikor a programozási nyelv angol nyelvű dokumentációja is megjelent. Ebből további kézikönyvek és referenciaművek születtek a Ruby-hoz.
Bár a Ruby-t azzal a szándékkal fejlesztették ki, hogy intuitívan alkalmazható legyen, szükség volt erre a kiegészítő szakirodalomra. Ha részletesebben szeretne foglalkozni a Rubyval, a megfelelő kiadványok nagyon hasznosak. Emellett ma már számos oktatóanyagot találhat az interneten, amelyek lépésről lépésre elmagyarázzák, hogyan kell használni a programozási nyelvet.
Yukihiro Matsumoto elmondta, hogy saját programozási nyelvének kifejlesztését az motiválta, hogy nem volt elégedett az addig rendelkezésre álló lehetőségekkel. Ennek megfelelően a Ruby kétéves fejlesztési szakaszában elsősorban saját elképzelései és érdeklődése vezérelte a számítástechnika területén. A Ruby nagyrészt objektumorientált, de a programozási nyelv más lehetőségeket is magában foglal.
A "Ruby" név egy másik programozási nyelvre utal, amely szintén egy drágakőről kapta a nevét: Perl. De azt is, hogy JavaScriptA Python és más ismert programozási nyelvek hatással voltak Yukihiro Matsumoto munkájára.
Feltételek
A Ruby csomagrendszere a RubyGems nevet viseli, és a különböző programokat kezeli.
A Rubyval való munkához megfelelő munkakörnyezetre van szükség. A környezetet a parancssori értelmező (CLI) biztosítja, amely az adott programozási nyelvhez igazodik. A Ruby értelmezőjével együtt az Interaktív Ruby, vagy röviden irb. Az irb célja, hogy lehetőséget adjon a megírt program tesztelésére. Az "irb(main)" parancs segítségével használhatod.
Az RDoc egy szoftverdokumentációhoz használt eszköz. Az egyik legfontosabb feladata a program forráskódjának leírása. Az RDoc-kal kapcsolatban meg kell említeni a Ruby Indexet (ri) is: Ez az eszköz segít Adatbázis amelyet az RDoc hoz létre.
A RubyGems ("gem") és a Ruby Index ("ri") egyaránt elérhető a parancssoron keresztül a megfelelő parancsokkal.
Ruby szintaxis: néhány példa
A Ruby-ban lehetséges a blokkok használata. Ezek helyettesíthetik például a For ciklusokat. Egy ilyen blokkot többször is meg lehet hívni. A program ezután a megadott gyakorisággal megismétli a szakaszt vagy blokkot - például ötször az "5.times" elem esetében. A program által végrehajtandó műveletet két szögletes zárójel közé írjuk.
Más programozási nyelvekhez hasonlóan a Rubyban is szükség van az eljárások deklarálására. Ez általában a program elején történik. A deklaráció elindításához használd a jól ismert "def" parancsot; a befejezéshez pedig állíts be egy "end" parancsot.
A Ruby a Duck Typing elvét követi, amely James Whitcomb Riley közmondásán alapul: "Ha látok egy madarat, amely úgy jár, mint egy kacsa, úgy úszik, mint egy kacsa, és úgy hápog, mint egy kacsa, akkor azt a madarat kacsának nevezem." A Ruby a Duck Typing elvét követi. A kacsa tipizálás célja, hogy rugalmasabbá tegye a programozást. Németül ez a fogalom Ententest néven is ismert. Az eljárás nem korlátozódik a Ruby-ra, hanem megtalálható például a következő programokban is PHP és Python alkalmazás.
A Rubyban a parancsok végét pontosvesszővel jelölheted - vagy egyszerűen csak egy sortörést írhatsz (pontosvessző nélkül).
