A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (BGH) egy ítéletében Ítélet (I. ZR 153/17. sz. ügy) 2020. december 10-i ítélete szerint a YouTube-hoz hasonló platformoknak csak szerzői jogsértés esetén kell átadniuk a felhasználók nevét és címét. További Adatok mint például e-mail címek, telefonszámok vagy IP-címek, másrészt a jogtulajdonosoktól visszatarthatók. A BHG döntése így összhangban van az Európai Bíróság (EB) 2020. júliusi előzetes döntéshozatali eljárásának döntésével.
A szóban forgó ügy a Constantin Film forgalmazó cég két filmjére vonatkozott, amelyeket egy YouTube-felhasználó tett közzé a videoplatformon. A vállalat ezután követelte, hogy a Google leányvállalata adja át a felhasználó teljes nevét és címét. A YouTube ezután elmagyarázta, hogy ilyen adatokat nem gyűjtöttek, és ezért nem lehet átadni. A Constantin-Film ezután az e-mail cím, a telefonszám és az IP-cím átadását követelte, hogy a YouTube-felhasználót azonosítani lehessen.
A YouTube telefonszámokat és IP-címeket tárol
A YouTube a regisztráció során a felhasználóktól nemcsak az e-mail címük, hanem a nevük és a születési dátumuk megadása mellett az IP-címük tárolásához való hozzájárulást is kéri. A megadott adatokat azonban nem ellenőrzik. Ezenkívül a felhasználóknak meg kell adniuk egy telefonszámot, ha 15 percnél hosszabb videókat szeretnének feltölteni.
A BGH azzal indokolta döntését, hogy 101. bekezdés a szerzői jogi törvényben foglaltak nem tartalmaznak jogot a felhasználók telefonszámaira és e-mail címeire vonatkozó információkra.
"Nem tartalmazza a jogsértő fájlok feltöltéséhez használt fájlokra vonatkozó információkat sem. IP-címek vagy a szolgáltatások felhasználói által a felhasználói fiókjukhoz való hozzáféréshez utoljára használt IP-címek".
BGH
A A szerzői jogról szóló 2004. évi uniós irányelv csak a 8. cikkben határozza meg a "címek" fogalmát. A bírák szerint semmi nem utal arra, hogy a németországi jogalkotásnak ki kellene terjesztenie az uniós irányelv ezen értelmezését további adatokra. A BGH szerint ezért kizárt a "további (dinamikus) jogértelmezés", valamint a szerzői jogi törvény "analóg alkalmazása". Szintén a 242. szakasz a német polgári törvénykönyv (BGB) alapján nem keletkezik a Constantin-Film "nevére és címére" vonatkozó információ iránti igény a YouTube ellen.
